A kegyetlen vietnámi háború maradványai, ritka és szörnyű képek a történelemből

Látogatás a vietnámi háborús múzeumban

Vietnám él, sőt nagyon is él, folyamatoan pulzál legalábbis Ho Chi Minh City.Látványos fejlesztésekkel, rohanó emberekkel találkozunk bármerre is megyünk. Látszólag semmi sem emlékeztet már az ötven évvel ezelőtti háborúra. Még az emberek gondolkodása is előrenéző, nem élnek a múltban, nem keseregnek a megtörténteken. De van egy hely a városban, amely őrzi azoknak a borzalmas éveknek az emlékét, ahol pontosan dokumentálva vannak a szörnyűségek.

A War Remnants Museum a maga egyszerű, de annál inkább kegyetlen, embertelen valójában mutatja be az 1960-1975 közötti időszakot. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen háború folyt ebben az országban, azt, hogy az itt használt vegyifegyvereknek a mai napig érződik a hatása. A mérgek beépültek az élelmiszerláncba, s ennek következtében a még ma is születnek torz gyermekek. Mindezt miért? Szerintem erre ma már senki sem tud értelmes választ adni.

Mit tudunk mi erről a háborúról? Hogy volt, hogy jöttek az amerikaiak és sorra lődözték le a vietkongokat a dzsungelben, ja és a szüleink még gyerekként az iskolában adományt gyűjtöttek a háborút viselő Vietnámnak. Aztán a kilencvenes évek elején láttunk erről filmet Robin Williams-sel, akinek reggeli köszöntése máig itt cseng a fülünkben: “Jóóóó reggelt Vietnám!“, és Rambo, igen Rambo is itt harcolt.

Valójában: A vietnámi háború az indokínai háború folytatásának tekinthető, amelyet Franciaország vívott volt gyarmata visszaszerzéséért a Ho Chi Minh vezette, Viet Minh nevű függetlenségi mozgalom csapatai ellen. Míg a Viet Minh a kommunista országok támogatását élvezte, addig a franciák az Amerikai Egyesült Államoktól kaptak segítséget, hogy a kommunizmus további térnyerésének elejét vegyék. 1954. július 21-én a franciák elismerték Vietnám függetlenségét, és az országot ideiglenesen a 17. szélességi fok mentén déli és északi zónára osztották, köztük egy demilitarizált övezettel. A megállapodás szerint a francia csapatok a 17. szélességi foktól délre, a Viet Minh csapatai pedig attól északra tartózkodhattak. Északon a Ho Si Minh vezette kommunisták vették kezükbe a ország irányítását, délen a franciák által támogatott Bảo Đại államelnök kezében volt a hatalom.

(Forrás: www.mapsofworld.com)

Ez év végén a franciák kivonultak Indokínából, ezzel az Egyesült Államok teljesen magára vállalta a dél-vietnámi fegyveres erők kiképzését. Innentől megkezdődött a történelem harmadik legpusztítóbb katonai konfliktusa, amely 1955 és 1975 között megközelítőleg 5 millió áldozatot követelt, 1960 és 1973 között összesen 2,5 millió amerikai harcolt itt.

Bár Vietnám legyőzte az USA-t, mégis nehéz azt mondani, hogy nyertek. A múzeum nem a győztes oldalt mutatja be, hanem a győzelemért hozott áldozatokat.

Hamarosan megosztjuk a videót is. Addig is iratkozz fel a YouTube csatornánkra, kattints ide: https://www.youtube.com/

Az udvaron sétálva akár azt is gondolhatnánk, hogy egy amerikai hadiparkban vagyunk. Bármerre nézünk ARMY felíratú páncélozott járműveket, helikoptereket láthatunk. Van itt F-111 harci bombázó, Chinook helikopter, és egy sor fel nem robbant nehéz harci fegyverzet. Ezek nagy részét vagy elfogták, vagy az amerikaiak elhagyták, vagy átadták a dél-vietnámi szövetségeseknek.

Szintén az udvaron kapott helyett a franciák által a Phu Quoc és a Con Son szigeteken épített, majd a dél-vietnámi kormány által elfogadott börtönök másolata. A fogvatartottak embertelen körülmények között voltak elzárva ezekben a lyukakban. A büntetés fokozására nem féltek használni a hirhedten brutális tigrisketrecet vagy akár a guillotine-t. Képek után a cikk folytatódik!

A múzeum három emeleten keresztül tematikusan mutatja be a háború kegyetlenségét. A földszinten olyan poszterek és fényképek gyűjteménye kapott helyet, amelyeken a háborúellenes mozgalom nemzetközi támogatását láthatjuk. És igen, itt találkozunk magyar nyelvű feliratokkal is. Olvasd tovább a képek után!

 mai napig érzik a szer hatásait, amely bekerült a táplálékláncba. A vegyszer súlyos bőrbetegségeket, valamint tüdő-, gége- és prosztata-rákot okozott. Az Agent Orange permetezési területein született gyermekek számos egészségügyi gonddal küzdenek, többek között nyúlszájúsággal, értelmi fogyatékossággal, sérvekkel, valamint sokujjúsággal.

Mindezek mellett eltörpül a katonai ruházatot, fegyverzetet bemutató rész. Továbbá legendás háborús fotósok munkájának is helyet ad a múzeum. Láthatjuk Tim Page, Larry Burrows és az általunk is jól ismert, magyar származású Robert Capa megrázó fotódokumentációit is.

Mélyen feldúlva hagytuk el a múzeumot. Kérdések tömkelege cikáz a fejünkben. Egy eszme, egy ideológia miatt megérte mindez? Kommunizmus a piacgazdaság ellen, vagy piacgazdaság a kommunizmus ellen? Egy olyan országban, ahol ma a kormány bár kommunista, de virágzik a piacgazdaság?!

Facebook Comments